A kálium számos egészségügyi hatással bír

A kálium fontosságát sokszor erősen alábecsülik. Ezt az ásványi anyagot az elektrolitok közé soroljuk, mert a vízben nagyon reaktív. Vízben oldva pozitív töltésű ionokat termel.

Ez a különleges tulajdonság lehetővé teszi a villamos energia vezetését, ami a test számos folyamatához elengedhetetlen.

Érdekes módon a káliumban gazdag étrend számos egészségügyi előnyhöz kapcsolódik. Segíthet csökkenteni a vérnyomást és a vízvisszatartást is. Védelmet nyújt a szélütés ellen és megelőzheti a csontritkulás és a vesekő kialakulását.

Ez a cikk részletes áttekintést nyújt a káliumról és az egészségre gyakorolt hatásáról.

Mi a kálium?

A kálium a harmadik leggyakoribb ásványi anyag a szervezetedben. Segít szabályozni a testben található folyadékot, segít az idegjelek küldésében és az izom-összehúzódások szabályozásában egyaránt.

A test kálium tartalmának körülbelül 98%-a a sejtekben található meg. Ennek 80%-a az izomsejtekben, míg a másik 20% a csontokban, a májban és a vörösvértestekben található.

A testbe kerülve elektrolitként működik.

A vízben az elektrolit pozitív vagy negatív ionokká oldódik, amik képesek vezetni a villamos energiát. A káliumionok pozitív töltést hordoznak.

A tested ezt az energiát különféle folyamatok kezelésére használja, beleértve a folyadék egyensúlyát, az idegi jeleket és az izom-összehúzódásokat.

Éppen ezért a testben lévő alacsony vagy magas elektrolit-mennyiség számos alapvető funkciót befolyásolhat.

Segít a folyadékegyensúly szabályozásában

A test körülbelül 60%-a folyadékból áll. Ennek a 40%-a a sejtekben található intracelluláris folyadék (ICF – sejten belüli folyadék). A fennmaradó részt a sejteken kívül található meg, olyan területeken, mint a vér, a gerincfolyadék és a sejtek közti részek. Ezt a folyadékot extracelluláris folyadéknak (ECF – sejten kívüli folyadék) nevezzük.

Érdekes módon az ICF és az ECF nagyban befolyásolja a kálium és a nátrium szintje. Az ICF-ben a kálium a fő elektrolit, ez határozza meg a sejtekben lévő víz mennyiségét. Ezzel szemben az ECF-ben a nátrium a fő elektrolit és ez a sejteken kívüli vízmennyiséget.

Normál körülmények között a sejteken kívül és belül egyenlő arányú elektrolit van jelen. Ha az azonban ez az arány egyenlőtlen, akkor a kevesebb elektrolitot tartalmazó oldat vize a többet tartalmazó felé mozog, az elektrolit-koncentrációk kiegyenlítése érdekében.

Ez azt eredményezheti, hogy a sejtek összezsugorodnak, ha a víz eltűnik belőlük. Ha pedig feléjük mozog a víz, akkor megduzzadnak és felszakadnak.

A jó folyadékegyensúly fenntartása fontos az optimális egészség érdekében. Az egyensúlytalanság kiszáradáshoz is vezethet, ami kihathat a szívre és vesére egyaránt.

A káliumban gazdag étrend és a hidratáltság fenntartása elősegítheti az egyensúlyt.

A kálium fontos az idegrendszer számára

Az idegrendszer üzeneteket közvetít az agy és a test között. Ezek az üzenetek idegimpulzusok formájában érkeznek és segítenek szabályozni az izom-összehúzódásokat, a szívverést, a reflexeket és számos egyéb testfunkciót.

Érdekesség, hogy a sejtek felé irányuló idegi impulzusokat a nátriumionok, az onnan kiindulókat pedig a káliumionok generálják. Az ionok mozgása megváltoztatja a sejt feszültségét, ami így aktiválja az idegi impulzust.

Sajnos tehát a vér kálium-szintjének csökkenése hatással lehet a szervezet idegimpulzus-generáló képességére.

A kálium segít az izom- és szívösszehúzódások szabályozásában

Az idegrendszer segít szabályozni az izomösszehúzódásokat. A megváltozott káliumszint azonban befolyásolhatja az idegrendszer jeleit, gyengítve ezzel az összehúzódásokat.

Az alacsony és a magas káliumszint egyaránt befolyásolhatja az idegi impulzusokat az idegsejtek feszültségének megváltoztatásával.

Ez az ásványi anyag fontos az egészséges szív számára is, mivel a sejtekbe befelé és az onnan kifelé való mozgása elősegíti a rendszeres szívverés fenntartását.

Ha a kálium szintje túl magas, a szív kitágulhat és petyhüdtté válhat. Ez gyengítheti az összehúzódásait és rendellenes szívverést eredményezhet. Az alacsony szint szintén megváltoztathatja a szívverést.

Ha szív nem dobog megfelelően, nem képes hatékonyan pumpálni a vért az agyba, a szervekbe és az izmokba.

A kálium egészségügyi előnyei

Segíthet csökkenteni a vérnyomást

A magas vérnyomás napjainkban egyre több embert érint. Ez a szívbetegségek kialakulásának egyik legnagyobb kockázati tényezője, ami pedig világszerte a vezető halálokok közé tartozik.

A káliumban gazdag étrend csökkentheti a vérnyomást, segítve a testet a felesleges nátrium eltávolításában.

33 vizsgálat elemzése során megállapították, hogy amikor a magas vérnyomásban szenvedőknél növelték a kálium bevitelét, a szisztolés vérnyomás értéke átlagosan 3,49 Hgmm-el, míg a diasztolés 1,96 Hgmm-el csökkent.

Segíthet az agyvérzés megelőzésében

Agyvérzés akkor fordul elő, amikor akadozik az agy véráramlása.

Számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a káliumban gazdag ételek fogyasztása segíthet az agyvérzés megelőzésében.

Egy elemzés során összesen 128.644 résztvevőt vizsgáltak. Megállapították, hogy azoknál, akik több káliumot fogyasztottak, 24%-al alacsonyabb volt a stroke kialakulásának kockázata a másik csoporthoz képest.

Segíthet a csontritkulás megelőzésében

A csontritkulás olyan állapot, amit üreges, porózus csontok jellemeznek. Ez a jelenség gyakran az alacsony kalciumszinthez kapcsolódik.

Érdekes módon a tanulmányok azt mutatják, hogy a káliumban gazdag étrend segíthet megelőzni a csontritkulást azáltal, hogy csökkenti a szervezet vizelet által kiürített kalcium-mennyiségét.

Segíthet a vesekő megelőzésében

A vesekövek olyan anyagcsomók, amik koncentrált vizeletben képződhetnek. A vesekőben nagy mennyiségben található kalcium. Számos tanulmány kimutatta, hogy a kálium-citrát segít csökkenteni a vizelet kalciumszintjét.

Ily módon a kálium segíthet a vesekövek leküzdésében.

Sok gyümölcs és zöldség tartalmaz kálium-citrátot, így könnyedén hozzáadhatjuk az étrendünkhöz.

A túl sok vagy túl kevés kálium következményei

Az alacsony káliumbevitel ritkán okoz hiányt.

A hiány többnyire akkor fordul elő, amikor a szervezet hirtelen túl sok káliumot veszít. Ez krónikus hányással, hasmenéssel vagy más olyan helyzetben fordul elő, amikor túl sok vizet veszít a szervezet.

A vér káliumfeleslege általában akkor fordulhat elő, amikor a szervezet nem tudja eltávolítani az ásványi anyagot a vizelettel. Ezért leginkább a rossz vesefunkciójú vagy krónikus vesebetegségben szenvedőket érinti.

Figyelnünk kell tehát a megfelelő bevitelre, hiszen a túl sok kálium megterhelheti a veséket, amik egy idő után nem lesznek képesek a felesleges tartalom eltávolítására.

Ennek ellenére fontos, hogy naponta elegendő káliumot kapjon a szervezetünk az optimális működés érdekében.

Mennyi káliumra van szükség?

Az egészséges szervezet napi kálium igénye 2-5 g (50-125 mmol). A szoptató kismamáknak ennél többre, 5100 mg-ra van szükségük. Gyerekeknél az ajánlott bevitel életkortól függően az alábbiak szerint változik:

  • 0-6 hó: 400 mg
  • 7-12 hó: 700 mg
  • 1-3 év: 3000 mg
  • 4-8 év: 3800 mg
  • 9-13 év: 4500 mg

Forrás: www.healthline.com

Szabó Zsófia szerzőről

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .