A magnézium hiánya és pótlása

Míg a magnéziumnak izomlazító, addig a kalciumnak izomösszehúzó hatása van. A magnézium hiánya izomgörcsöt, remegést és görcsöket okozhat. A legtöbb embernek, különösen a nőknek, azt tanácsolták, hogy 1200-1500 mg kalciumot fogyasszanak naponta. Gyakorlatilag ezek közül a nők közül senkinek sem mondták, hogy a kalcium egyetlen dózisban nem haladhatja meg az 500 mg-ot, mert nem szívódik fel és, hogy mindössze 400-600 mg további kalcium kiegészítő szükséges, mivel az étrendjük már 800 mg-ot jellemzően eleve tartalmaz. Mivel testünk magnézium tartalmának 99 %-a az élő sejtekben található, a vérkép jó indikátora lehet a magnézium hiány kimutatásának.

10-ből 8 embernek magnézium hiánya van

Tíz emberből nyolc nem fogyaszt elegendő magnéziumot. Kimutathatóan ott a legmagasabbak a szív- és érrendszeri betegség miatti halálozási arányok a világon (skandináviai országok és Új-Zéland), ahol magasabb a kalcium fogyasztás, mivel itt több a kalciumbevitel a tejtermékekből, míg azokban az országokban ahol ez a típusú halálozási arány alacsonyabb (Portugália és Japán) nem fogyasztják akkora rendszerességgel a kalciumban gazdag tejtermékeket. Az amerikaiak például mintegy 800 mg kalciumot fogyasztanak (a tejet is ivók 1200-1500 mg-ot), de ez mellett mindössze 275 mg magnéziumhoz jutnak hozzá. Így jönnek létre a kalcium / magnézium aránytalanság okozta izomgörcsök. Migrén, szemhéjrándulás, szívvibrációk, hát fájdalom, menstruáció előtti feszültség, lábikragörcs és a székrekedés, mind kapcsolatban állnak a kalcium túlterheléssel. A túlzott kalcium azt is eredményezheti, hogy vesekő alakul ki és szívbillentyű meszesedés (mitrális billentyű, 1 amerikainál a 10-ből). Jelentős százaléka a felnőtteknek, több mint 2000 mg kalciumot fogyaszt naponta, ennél a dózisnál már a túladagolás mellékhatásai kezdenek jelentkezni.

"Elfelejtett ásvány"

A magnéziumot kutatók elnevezték „Az elfelejtett ásvány”-nak és „5 centes csodatablettának”. Mindezt azért, mert számos kutatás számolt be arról, hogy nagyban csökkenti az előfordulását: a vesekőnek, az elmeszesedett mitrális billentyűnek, a menstruáció előtti feszültségnek, a székrekedésnek, a vetélésnek, a halva születésnek, az agyvérzésnek, a cukorbetegségnek, a pajzsmirigy elégtelenségnek, az asztmának, a krónikus szemhéjgörcsnek, a csontritkulásnak, a krónikus migrénnek, az izomgörcsöknek és a szorongásos reakcióknak. [Pediatric Asthma, Allergy Immunology 5: 273-79; Journal Bone Mineral Research 13: 749-58, 1998; Magnesium 5: 1-8, 1986; Medical Hypotheses 43: 187-92, 1994]

A megfelelő mértékben biztosított magnézium ellátás az lakosságnál valószínűleg csökkentené az egészségügyi ellátás költségeit.

Gyakran nem vesszük észre, hogy a magnézium hiánya milyen következményekkel jár. A hiányos magnézium bevitel felelős az egészségügyi szakemberek és a lakosság körében tapasztalt számos kudarcért a mindennapi krónikus betegségek kezelésében.

A fent felsoroltakon kívül még az alábbi esetekben gyanakodhatunk magnéziumhiányra:

• Álmatlanság
• Alvás-zavar
• Fáradtság
• Test-feszültség
• Fejfájás
• Szív-rendellenességek
• Energiahiány
• Magas vérnyomás
• Menstruáció előtti időszak
• Izomfeszültség
• Hátfájás
• Székrekedés
• Vesekő
• Csontritkulás
• Felgyorsult öregedés
• Depresszió
• Szabálytalan szívverés
• Szorongás
• Izomgörcsök

Úgy tűnik, hogy az emberek nagy része magnéziumhiányos. Miért? Mivel sok megtévesztő adat létezik a magnéziumról, ezért egy nagyrészt félreértett helyzet alakult ki, aminek a problémája észrevétlenül maradt.

A múlt évszázad fordulója óta lecsökkent a talaj magnézium tartalma. Ez mellett a feldolgozott élelmiszerek és a készételek fogyasztása oda vezetett, hogy fokozódott az ásványi anyagok hiánya a szervezetben.

Progresszív csökkenés volt a magnézium-fogyasztásban:

Magnézium-bevitel alakulása az elmúlt 100 évben (mg/nap)

• 1900-1908   475-500
• 1909-1913   415-435
• 1925-1929   385-398
• 1935-1939   360-375
• 1947-1949   358-370
• 1957-1959   340-360
• 1965-1976   300-340
• 1978-1985   225-318
• 1990-2002   175-225

Megjegyzés: látható, hogy nagyjából felére csökkent 100 év alatt a napi jellemző bevitel.

Jó élelmi magnéziumforrások

• Étcsokoládé: 28 grammban 64 mg
• Avokádó (egy közepes méretűben) 58 mg
• Dió: 28 grammban 82 mg
• Egy csésze főtt fekete babban 120 mg
• Tofu: 100 grammban 53 mg
• Tökmag: 28 grammban 150 mg
• Hajdina: 28 grammban 65 mg
• Egy fél Lazac filében (kb 178 gramm) 53 mg
• Egy nagyobb banánban 37 mg
• egy csésze főtt spenótban 157 mg
• Spirulina (10 grammban) 40 mg

Hasonlóan jó magnézium források még a bulgur, articsóka, zöldborsó, mogyoró és a zabkorpa.

forrás: healthline.com

Tanácsolt étrend-kiegészítés a magnézium-hiánya ellen

Bár lehet látni a fenti a táblázatból, hogy minden ember képes lenne megszerezni a minimálisan ajánlott napi bevitelt magnéziumból egy gondosan megtervezett étrenddel, de sajnos a fenti lista legjobb tagjai jellemzően nem szerepelnek napi étrendünkben. Az általánosan elterjedt étkezéssel szinte lehetetlen biztosítani a megfelelő mennyiségű magnéziumot.

Kiegészítőkkel lehetséges pótolni ezt a mértékű magnéziumhiányt. Az ételeket nem lehet magnéziummal dúsítani, mert ez egy saját ízzel rendelkező ásványi anyag, amely megváltoztatná az állagát és ízét a lisztnek és más ételeknek. A magnéziumot nem lehet vízhez adni, mert az megrongálná a vízvezetékeket és a hozzájuk kapcsolódó berendezéseket. Magnéziumtabletta vagy a magnéziummal dúsított palackozott víz képes lenne pótolni ezt a hiányt, de jelenleg 75 mg magnézium/liter felett nem kapni ilyen vizeket és azok is sajnos aránytalanul sok kalciumot tartalmaznak mellette. Ugyanez a probléma számos más ásványi anyaggal kapcsolatban is

Étrend-kiegészítők közül az a legértékesebb, ami magnéziumot a legjobban felszívódó citrát formában tartalmazza. Érdemes mellé arányosan pótolni a d-vitamint és k2-vitamint, amik segítik a magnézium felszívódását és hasznosulását.

Forrás: naturhirek