A napozás rákkeltő, vagy éppen a megelőzésben segít?

A napozás NEM okoz melanomát

Míg a melanoma a bőrrákos megbetegedések kevesebb, mint 2%-áért felelős, képes átterjedni más szervekre, ezáltal rendkívül agresszívvé válva. Ez az oka, hogy a bőrrákosok többsége melanomában hal meg. Fontos, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a napozás nem okoz melanomát.

Dr. Daniel Coit, a New York-i Sloan-Kettering Rákkutató Központ (MSKCC) sebész-onkológusa az intézet 2012-es egészségnevelési szemináriumán közzétette a melanomával kapcsolatos kutatási eredményeit. A kutatóorvos megdöbbentő bizonyítékokat felmutatva eloszlatott több, a melanomával kapcsolatos fontos tévhitet.

A hallgatóság nem kis meglepetését okozta, amikor kijelentette, hogy a melanomás esetek többségének nincsen köze a napsugárzáshoz, tehát napvédőszerek használatával és a nap kerülésével nem előzhető meg a betegség. Kifejtette továbbá, hogy a melanoma kialakulása közvetlen kapcsolatban van a családi hajlammal, és a betegséget génmutációs betegségnek nevezte.

Egy 2002-es brit tanulmány szintén hasonló, érdekes következtetésekre jutott. Összességében elmondható, hogy a tudomány nem tudta egyértelműen bizonyítani a napvédőszerek hatásosságát a melanoma megelőzésében. Két vizsgálat védőhatást mutatott ki. Ám három másik ennek az ellenkezőjét találta, azaz az utóbbi vizsgálatokban a napvédőszerek használatával a melanomás megbetegedések számának szignifikáns növekedése járt együtt.

Dr. David Mitchell PhD, a Texasi Egyetem MD Anderson Rákkutató Központja Karcinogenezis Tanszékének professzora egy halakon végzett vizsgálattal kimutatta, hogy az UVA-sugárzás nem okoz melanomát, és nem felelős a betegségnek az elmúlt 30 év során tapasztalt elterjedéséért.

A napozás rákkeltő? Nem! Rákmegelőző hatása van!

A D-vitamin elősegíti a sejtek differenciálódását, csillapítja a növekedési jeleket, csökkenti a sejtburjánzás mértékét. Ezen kívül tompítja az IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor 1) rákprogresszióra gyakorolt hatását és gátolja az angiogenezist (az új erek képződését az új daganatokban). Joggal feltételezhető tehát, hogy az alacsony D-vitaminszint felelős a bőrrákos esetek számának növekedéséért. És számos vizsgálat ki is mutatta, hogy az alacsony D-vitaminszint hozzájárulhat a bőr, a mell, a vastagbél, a petefészek és a többi szerv rákos megbetegedéséhez.

Néhány e vizsgálatok közül:

• Dr. William B. Grant PhD járványszakértő, a San Francisco-i Napfény-, Táplálkozás- és Egészségkutató Központ (SUNARC) alapítója szerint az elégtelen napozás évente valószínűsíthetően több, mint 50.000 amerikai halálát okozza. Grant egyik vizsgálata 17 féle rák esetében talált fordított kapcsolatot a halálozási arány és a napozásból származó D-vitamin szintje között. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a D-vitamin csökkenti a melanoma kockázatát. Egy másik vizsgálatával pedig azt mutatta ki a kutatóorvos, hogy az USA lakosságának körében az UVB-sugárzás 16 féle rák kockázatát csökkenti.
• Egy 2003-as, a Journal of Investigative Dermatology című folyóiratban (az amerikai bőrgyógyászok tudományos lapjában) megjelent vizsgálat fordított kapcsolatot talált az embert érő napfény mennyisége és a melanomakockázat között. Azoknál, akik életük során több napsugárzásnak voltak kitéve, alacsonyabb melanomakockázatot találtak a kutatók.
• A Leedsi Egyetem egyik, melanomásokon végzett vizsgálata a legrosszabb prognózist a legalacsonyabb D-vitaminszintű egyéneknél találta, míg a napon többet tartózkodó (tehát magasabb D-vitaminszintű) betegeknél csökkent halálozást figyelt meg.

A fenti tanulmányok szerzőin kívül számos más rákszakértő is arra a következtetésre jutott, hogy nem a napsugárzás okozta a bőrrákos megbetegedések számának megnövekedését, sőt, a napozás sok rákfajta ellen védő hatással bír. Ami viszont az egyik oka lehet a problémának, az a napvédőszerek.

Lehetséges, hogy a napvédőszerek a hibásak?

Az elmúlt 50 évben drámaian megnőtt az emberek által használt napvédőszerek mennyisége. Míg az 1970-es években a napvédőszerek évi forgalma 18 millió dollár körül volt, egyes becslések szerint ez az érték ma már megközelíti 400 millió dollárt.

Ezzel együtt azonban a tudomány nem erősítette meg azt a feltevést, hogy e készítményeknek rák- és azon belül melanoma megelőző hatásuk volna. Sőt, a napozás hatására csökken, a D-vitamin termelődését gátló napvédőszerek hatására pedig nő a melanoma (és más rákok) előfordulásának gyakorisága. Ha a napvédőszereknek valóban bőrrákmegelőző hatásuk volna, akkor az ilyen megbetegedések számának gyors csökkenését tapasztaltunk volna. Ennek azonban az ellenkezője történt.

Hogyan okoznak rákot a napvédőszerek?

A D-vitamin-termelés gátlásán túl a napvédőszerek más, közvetlenebb módokon is képesek rákot okozni. Aki magas fényvédőfaktorú napvédőszert használ, az nagyobb eséllyel marad túl hosszú ideig a napon, ezáltal túlzott mennyiségű sugárzásnak és akár a leégés vagy a napszúrás veszélyének is kitéve magát.

A leégés egy, túlzott UV-sugárzás hatására jelentkező, fájdalommal kísért immunválasz, amelynek során gyulladáskeltő anyagok, ún. citokinek keletkeznek. E folyamat során a szervezet eltávolítja a károsodott sejteket, és új, egészséges sejteket épít be helyettük. Ez ugyan első hallásra jól hangzik. A gond az, hogy a citokinek hatására szabadgyökök képződnek, amelyek képesek károsítani a DNS-t. Ezáltal akár olyan mutációkat is okoznak, amelyek daganatképződéshez vezetnek.

Bizonyított, hogy a citokinek résztvevői olyan folyamatoknak, amelyek végül daganatképződéshez, -növekedéshez és -terjedéshez, valamint áttétek kialakulásához vezetnek. Ezen felül a rendszer eleve tökéletlen mivolta miatt nem eltávolított, károsodott bőrsejtek is elrákosodhatnak. Lényegi különbség van tehát a mértékletes napozás és a rendszeres rákvörösre égés között. Tehát nem a napozás rákkeltő.

Előzzük meg a rákot napvédő hatású táplálkozással!

A mértékletes napozás egészséges életmóddal kombinálva jelentősen csökkentheti a rákkockázatot. A kutatások tanúsága szerint a tápanyagszegény táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás állnak a rákhalálozások, köztük a melanomahalálozások, legalább fele mögött. A genetikai adottságok szoros kapcsolatot mutatnak az ember UV-fény okozta károsodások és bőrrák elleni védekezőképességével. Azonban míg öröklött génállományunkat nem tudjuk megváltoztatni, megfelelő életmódbeli változtatásokkal pozitívan befolyásolhatjuk szervezetünkben a génexpressziót.

Hogyan?

Ha számottevő időt töltünk a szabadban, (és még nem alakult ki a leégéstől védő barnaság-Sz.G. megj.) akkor ajánlatos védőöltözéket viselnünk vagy ásványi alapú napvédőszert használnunk. A legjobb napvédőszereket azonban a konyhánkban találjuk.

Fogyasszunk magas antioxidáns (pl. C- és E-vitamin) tartalmú ételeket, és együnk sok, klorofillban gazdag leveles zöldséget. A friss, nyers zöldségek és más feldolgozatlan élelmiszerek bőséges mennyiségben tartalmaznak antioxidánsokat és más értékes tápanyagokat. Ezek pedig segítenek a szervezetnek a szabad gyökök elleni harcban, megelőzve ezáltal a leégést.

Összefoglalva: az hogy a napozás rákkeltő lenne, nem igaz. A fenti információkat a média és az egészségügy elhallgatja az emberek elől.

Forrás: tenyek-tevhitek.hu; Elyn Jacobs: Sun Exposure: Cancer Cause or Part of the Solution?