Szolárium vagy kapszula?
A d-vitamin optimális alatti szintje a vérben krónikus betegségek kialakulásához vezet, míg a vészes hiány, ami például a gyerekek felét érinti növekedési és hormonzavarokhoz vezet.
Gyakran felteszik a kérdést, hogy a d-vitamin pótlására az étrendkiegészítők vagy a szolárium és a napozás a jobb. A válasz indoklásához muszáj pár dolgot megérteni!
A bőrünket ért ultra-viola (UV-B) sugárzás hatására egy bonyolult, több lépésből álló folyamat során főként koleszterinből a testünk képes d-vitamint előállítani. Ezzel kicsit kilógunk az állatvilágból, mivel a szőrös-tollas egyedek látszólag csupán étrendi forrásból képesek d-vitaminhoz jutni, lévén soha nem éri fény a bőrüket. Mostanában kutatók megvizsgálták a szőrös állatok d-vitamin ciklusát és kiderült, hogy az egészséges szőrzetben szintén előáll a d-vitamin egyik formája, ami aztán a szőrzetből a test egészébe eljut.
Az UV fény hullámhossza alapján van kategóriákra osztva. A d-vitamin termelődés szempontjából kizárólag az UV-B fénynek van szerepe. Ez az a fény, amit a kozmetikai ipar és a bőrrák-ipar ellenségnek kiáltott ki és a napi időjárás jelentésekben is helyet kapott. Az UV-A hatására barnul meg a bőr és a mai modern szoláriumok ezt a fényspektrumot használják. Sajnos ennek nem sok szerepe van a d-vitamin képződés szempontjából. Mindössze a szoláriumok 5%-a ad teljes fényspektrumot, és vicces, hogy ezek az olcsóbbak.
Kvarclámpa
Az egyetlen olyan eszköz, ami hasonló mértékben ad ki mindhárom (A,B,C) tartományban fényt, a kvarclámpa. Ez a korábban minden háztartásban megtalálható, de mára eléggé elhanyagolt orvostechnikai eszköz képes a bőrünket d-vitamin termelésre bírni akkor is, ha nem mászkálunk a napon. Használata fokozott figyelmet igényel, de ezt az első leégés után mindenki meg fogja tapasztalni.
Ahogy Dr. Hajnal György az Országos Hadigondozó Hivatal osztályvezető orvosa írja könyvében:
“Tudományos kutatások beigazolták, hogy az emberi test ellenálló képessége a téli hónapok beálltával lényegesen csökken és ennek megfelelően a betegségeknek télen sokkal inkább vagyunk kitéve, mint a nyári évszakban.”
És nem a náthát vagy az influenzát említi példaként, hanem a gyomor és bélproblémákat, a vérszegénységet, az érelmeszesedést, a magas-vérnyomást, a hajhullást, a bőrproblémákat és az általa “idegbajokként” említett stresszt.
A doki 1920-ban írta mindezt és mára az emberek d-vitamin szintje mindössze fele annak, mint ami akkor volt.
D-vitamin kapszulák
Napi 50mcg (mikrogramm, azaz a gramm milliomod része) szükséges minimum mindenkinek ebből a fontos vitaminból. Ezt jellemzően úgy tüntetik fel a dobozon, hogy 2000NE, ahol az NE a Nemzetközi Egység rövidítése. Ne kérdezd meg, miért 40 a váltószám. Nem tudni. (Talán egy hivatalnok valahol ezzel ébredt és ezért ennyi lett)
Semmi értelme számolgatni. Kaphatóak 2000 Ne hatóanyag tartalmú D-vitamin kapszulák. Naponta egy elegendő belőle. Nem szükséges naponta fogyasztani. Minden szombaton 7 kapszula az ebéd mellé éppen úgy megteszi. A lényeg, hogy az étel amivel együtt bevesszük tartalmazzon némi zsiradékot, mert anélkül nem tud hasznosulni.
Forrás: Dr. Hajnal György: A quartzlámpa és a quartzfénykezelés Pápai Ernő Műintézete (1921); naturhirek.hu