Blog
Mi mindenre jó a hagyma?
A kvercetin a hagyma flavonoidja. Bár számos növényben megtalálható, legnagyobb mennyiségben a hagymából juthatunk hozzá, hiszen ez a leggazdagabb kvercetin forrás az étrendünkben. Ennek a flavonoidnak az élettani hatása egymagában magyarázat lehet arra, hogy a hagyományos népi gyógyászat miért használta olyan nagy szeretettel.
A hagymában található flavonoid nem csak az allergiát és az asztmát képes hatékonyan enyhíteni, de számos hétköznapi betegség esetén is jó megoldást jelent. Például a kvercetin képes blokkolni azt az enzimet, ami a glükózt cukoralkohollá alakítja. Ez azért fontos, mert amennyiben egy cukorbeteg ember szervezetében magas a cukoralkohol szint, az fokozza a hályog és a diabéteszes neuropátia kifejlődésének lehetőségét.
Régi gyógyító
A hagymát igen régóta használják orvoslásra. A kolera és a pestisjárványok idején megelőzésre használták, mert úgy vélték, hogy aki elegendő hagymát fogyaszt, azt nehezebben dönti le a lábáról a ragály. Néró római császár pedig a megfázását kúrálta vele, ami hozzájárult a növény reputációjának emelkedéséhez, és így könnyen besorolódott sok ország konyhai alapanyagai és gyógynövényei közé.
A volt szovjet köztársaságok közül nem egyben a katonai ellátmány része volt a vöröshagyma minden nap. Bár ezzel ők a szegényes gyógyszerellátást helyettesítették, az eredmények azt mutatták, hogy még az olyan gyakoribb betegségek sem jelentek meg a katonák körében, mint az influenza, miközben a civil lakosság körében járvány volt.
A kvercetin esetében kimutatható a rákmegelőző hatás, miszerint gátolja a rákos sejtek növekedését. Egy Kínában végzett vizsgálat mutatta ki, hogy fordított arányban van a gyomorrák előfordulása és a hagymafogyasztás. A vizsgálat ugyan nem jelentette ki egyértelműen, hogy a kvercetin lenne a felelős a mért eredményért, de további vizsgálatok ezt igazolhatják vagy cáfolhatják. Addig is együnk hagymát – legyen bármi is a hatóanyaga ami felelős a rákmegelőzésért.
Kvercetin – miben ha nem a hagymában?
Több mint ötszáz hagymafajt ismerünk és a legmagasabb kvercetin tartalom a lila hagymában mérhető. Ezt követi a vöröshagyma majd a kisméretű, hosszúkás formájú salotta hagyma. Az alma szintén kitűnő forrása ennek a gyógyhatású flavonoidnak. Aki nem szereti a hagymát, az napi egyetlen alma elfogyasztásával is jelentős mennyiségben hozzájut. A közelmúltban elvégeztek egy vizsgálatot, ahol 2000 embert vizsgáltak, ennek során megállapították, hogy jóval kevesebb sztrók fordult elő azoknál, akik napi egy almát rendszeresen elfogyasztottak. A fentieken kívül jelentős mennyiségű kvercetin található a brokkoliban, a teában, a grépfrútban, és a vörösborban is.
Érdekesség
A hagymában sok a természetes cukor, van benne A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve sok rost. Ugyan közel sem tartalmaz olyan értékes gyógyító anyagokat, mint rokona a fokhagyma, mégis széles körben alkalmazzák különféle nyavalyák kúrálására. A nyers vöröshagyma a bőrproblémák gyógyszere a népi orvoslásban. A britek például a szemölcsöket dörzsölik be vele, s azt remélik ettől, hogy az elváltozások eltűnnek. Egyes arab országokban pedig hagymával kevert sót és borsot dörzsölnek a fejbőrbe, hogy orvosolják a hajhullást.
Nem minden hagyma egyforma
A hagymák igen sokfélék, s méretben, színben és ízben is különböznek. A melegebb éghajlaton termelt újhagymának enyhébb, édesebb az íze. A hidegebb éghajlaton termesztett hagyma jobban eltartható, de jobban is csíp. A hagyma lehet fehér, sárga, vörös és lila, s a fehér illetve a lila enyhébb, a másik kettő intenzívebb, csípősebb ízvilágú. De sok másfajta hagyma is van, például a metélőhagyma (vagy snidling), a mogyoróhagyma, salottagyma, a póréhagyma stb.
Fontos megjegyezni, hogy a főtt hagymából alapvetően jobb arányban szívódik fel a kvercetin, mint a nyersből, de alapjában véve egy olyan tápanyagról beszélünk, ami nyersen és főzve is elég jó arányban felszívódik az emésztőrendszerből és jól hasznosul.
forrás: vitaminbiblia.hu