A hálaadás a vitaminokról szól
A hálaadás az Amerikai Egyesült Államokban, az egyik legfontosabb ünnep, és minden november negyedik csütörtökén tarják. Sok amerikai a hivatalosan is munkaszüneti napnak nyilvánított csütörtököt követő pénteket is kiveszi szabadnapként. Nekik ma hálaadás a család és a barátok iránti háláról szól és egész Amerika ilyenkor kinyitja a szívét a szomszédjai felé és süti a gesztenyéspulykát.
Ha megnézzük a wikipédia szócikkeit a témában, láthatjuk, hogy talán már az amerikai sem emlékszik rá kinek és miért adja a hálát!
Mi köze van a hálaadásnak a mikro-tápanyagokhoz?
Az első amerikai telepesek olyan körülmények között érkeztek meg az Újvilágba, hogy az esélyük a túlélésre kevesebb volt, mint 50%. Az első városok 300-800 fős lakossága egyetlen év alatt volt, hogy 50 fő alá csökkent. Az éhség, a hideg és az akkor életveszélyes betegségek a legtöbbjüket megölte. Csak páran maradtak életben és azok sem voltak túl jó bőrben.
Gondoljunk csak bele!
Nem feltétlenül módos családok összepakolták minden ingóságukat, pénzzé tették a maradékot és tartós élelmiszert vásároltak belőle. Ezzel hajóztak hónapokon át, miközben sejtjeik nem jutottak friss, vitamindús tápanyagokhoz. Majd megérkeztek egy teljesen ismeretlen környezetbe, ami nem feltétlenül Eldorádó volt, hanem gyakran mocsaras, rideg és terméketlen tengerparti terület. A magukkal vitt gabona nem nőtt meg, a vadászatban nem voltak jártasak és még a Mc'Donalds sem volt elterjedve azon a vidéken. Szóval éhezett a gyomruk is és éheztek a sejtjeik is.
És akkor megjelentek az őslakosok és mivel alapvetően jó emberek voltak, és láttak már éhezőt, meggyógyították őket. A hagyomány szerint vadpulykát (értsd: protein, aminosavak és esszenciális zsírok és E-vitamin) és áfonyát (értsd: C-vitamin, A-vitamin, bioflavonoidok, ásványi-anyagok) vittek nekik, amitől hamar erőre kaptak és életben maradtak.
Látható, hogy az első amerikai telepeseknek közel 500 évvel ez előtt hasonló volt a problémájuk, mint késői leszármazottaiknak. De egy darabig hálásak voltak a megmentésükért. A Hálaadás napja eredetileg az őslakosok felé kimutatott hála megnyilvánulása volt, cserébe azért a táplálékért, ami az életben maradást jelentette számukra.