Blog
Ginkgo Biloba a keleti gyógyászatban
A Ginkgo Bilobát évszázadok óta alkalmazza a keleti gyógyászat az idősebb kori agyi vérellátás fokozására. A Ginkgo lassan megjelenik a nyugati gyógyászatban is, terápiás értékét már senki nem kérdőjelezheti meg. A gingko, vagyis magyar nevén a páfrányfenyő számtalan betegség kezelésére szolgál.
Először 1436-ban, a Ming dinasztia idején jegyezték le jótékony hatását. 1505-ben már az agy jótevőjeként, s a hasmenés egyik leghatásosabb ellenszereként tartották számon. A Gyógyszereskönyv a ginkgo kivonatot az étvágygerjesztők, emésztési zavart javítók, központi idegrendszert serkentők közé sorolja, emellett külsőleg hályog kezelésére is alkalmas.
Mire használják napjainkban?
Sokan alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. A ginkgo levelei jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a ginkgo, a benne található flavonoidok hatása miatt jó értágító, így biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A kivonat javítja a szellemi teljesítőképességet és koncentráló készséget. Levele számtalan káros folyamatot képes megállítani, többek között trombózis, érelmeszesedés megelőzésére is alkalmas.
A páfrányfenyő fokozza a végtagok és az agy vérkeringését, s oxigénellátását. Nem csak roboráló szerként, de időskori memóriaproblémák kezelésére is alkalmas. Jótékony hatással lehet a szellemi teljesítőképességre is, így szellemi munkát végzőknek nagy segítséget jelent. Az érelmeszesedéssel összekapcsolható alvászavarokat szintén képes enyhíteni.
Előszeretettel használják az öregkori elbutulás (demencia) ellen is. A párfányfenyőt a hagyományos kínai orvoslás és a népi gyógyászat ősidők óta használja. A fa áltermését, "gyümölcsét" a kínaiak csemegeként is fogyasztják.