A D-vitamin-hiány növelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát?

Egy új tanulmányban a kutatók megállapították, hogy érdemes ellenőrizni a D-vitamin szintjét az egyén szív- és érrendszeri kockázatának felmérésekor.

Világszerte a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) az egyik vezető halálok. Becslések szerint évente körülbelül 17,9 millió ember hal meg a világon a szívbetegségek szövődményei következtében. Ez azt jelenti, hogy a szív- és érrendszeri betegségek felelősek az összes haláleset 32 százalékáért világszerte.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy különböző tényezők – például számos egészségügyi állapot, életkor, családi előzmény, étrend és életmód – együttesen befolyásolják a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Ausztrál kutatók egy újszerű analitikai megközelítést alkalmazva további tényezőt fedeztek fel, amely növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét.

A vezető szerző, Prof. Elina Hyppönen, a Dél-Ausztráliai Egyetem Rákkutató Intézetének Ausztrál Precíziós Egészségügyi Központjának igazgatója ismertette a tanulmány eredményeit.

"Bizonyítékokat találtunk arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin-hiány növelheti a vérnyomást és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát."

„A D-vitamin-koncentráció növelése azonban csak azoknak a résztvevőknek lesz hasznos – tette hozzá –, akiknek „szükségük van rá”. A tápanyagszükségletet meghaladó koncentrációk emelésének további előnyei szerények lesznek, ha léteznek.

A tanulmány eredményei a European Heart Journalban jelentek meg.

A D-vitamin-hiány új, izgalmas megközelítése

A legutóbbi tanulmányban a kutatók arra vállalkoztak, hogy megvizsgálják, van-e összefüggés a szérum 25-hidroxi-D-vitamin, más néven a szérum 25(OH)D szintje és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata között.

A szérum 25(OH)D szintje a D-vitamin státusz megalapozott markere.

A résztvevőket az Egyesült Királyság 22 értékelő központjából toborozták 2006. március 13. és 2009. október 1. között. Kérdőíveket töltöttek ki, amelyek széles körű tájékoztatást adtak az egészségről és az életmódról, továbbá vérmintákat adtak a biomarker- és genetikai vizsgálatokhoz.

A csapat kizárta azokat a résztvevőket, akiknek az információi nem egyeztek meg a saját bevallásuk szerinti és a genetikailag meghatározott adataik.

A szűrést követően a kutatócsoport genetikai vizsgálatokat végzett az egyének körében, teljes körű információval a 25(OH)D koncentrációról. Biztonsági intézkedésként olyan változókat is gyűjtöttek – beleértve az életkort, a nemet és a mintavétel idejét –, amelyek befolyásolhatják a szérum 25(OH)D méréseit.

A tudósok ezt az információt 295 788 résztvevőtől gyűjtötték össze.

Mit mondanak az eredmények?

A kutatók összehasonlították az eredményeket egy CVD-diagnózis nélküli kontrollcsoport eredményeivel. A kutatócsoport másodlagos elemzést is végzett, hogy megvizsgálja a 25(OH)D koncentrációszintek és a vérnyomás közötti összefüggést.

A kutatók azt állítják, hogy a végül megkérdezett 267 980 résztvevő átlagos 25(OH)D koncentrációja 50 nanomol volt literenként (nmol/l).

Azt is megjegyzik, hogy:

• A résztvevők 11,4%-ának (32 868) a koncentrációja 25 nmol/l alatt volt
• A résztvevők 41,3%-ának (119 243) a koncentrációja 25 és 49,9 nmol/l között volt.
• A résztvevők 35,3%-ának (101 848) koncentrációja 50 és 74,9 nmol/l között volt.
• A résztvevők 10,5%-ának (30 314) a koncentrációja 75 és 99,9 nmol/l között volt.
• A résztvevők 1,4%-ának (4110) a koncentrációja 100 és 124,9 nmol/l között volt.

A résztvevők kevesebb mint 0,1%-ának volt 125 nmol/l feletti 25(OH)D koncentrációja.

További elemzések kimutatták, hogy a 25 nmol/l esetében 11%-kal nagyobb volt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, mint az 50 nmol/l koncentrációjú személyeknél.

Úgy tűnt azonban, hogy a CVD előfordulásának valószínűsége csökken magasabb koncentrációértékek esetén. Például a 75 nmol/l koncentrációjú résztvevőknél 2%-kal kisebb volt a CVD esélye, mint az 50 nmol/l-eseknél.

Az eredmények alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a D-vitamin-hiány növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Mit gondolnak a szakértők?

Dr. Rigved Tadwalkar, a Providence Saint John's Health Center kardiológusa, megjegyezte, hogy a tanulmánynak klinikai vonatkozásai vannak.

Megfigyelte, hogy régóta zűrzavar uralkodik azzal kapcsolatban, hogy ellenőrizni kell-e a D-vitamin szintjét a kardiovaszkuláris kockázat felmérése során, és mit kell tenni az információkkal az eredmények megszerzése után.

"Most azonban ez a tanulmány megállapította, hogy érdemes ellenőrizni a D-vitamin szintjét a szív- és érrendszeri kockázat felmérése céljából, és fontos a D-vitamin pótlása a leginkább hiányban szenvedő betegek számára."

Erősségek és korlátok

A szerzők kifejtik, hogy tanulmányuk erőssége abban rejlik, hogy újszerű módon elemezték adataikat. Tudomásuk szerint ez a tanulmány az első olyan genetikai elemzés, amely az általuk használt rendszert alkalmazta a 25(OH)D és a CVD-kockázat közötti összefüggés feltárására.

Ezenkívül szigorú kísérleti gyakorlatok révén minimalizálni tudták az elfogultságokat és csökkentették a véletlenszerű eredményeket.

A tanulmány eredményei új lehetőségekhez vezethetnek a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében és diagnosztizálásában.

Dr. Tadwalkar utolsó megjegyzései hasonló optimizmusra utalnak:

„Az embereknek meg kell beszélniük az orvosukkal a D-vitamin szintjük ellenőrzését, mivel orvosonként eltérő lehet, hogy ezt rutinszerűen ellenőrzik-e vagy sem. Ha a D-vitamin-hiány szignifikánsan alacsonynak találják, most már bizonyítékok vannak arra, hogy ennek a szintnek a növelése csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, beleértve a koszorúér-betegség és a stroke kockázatát is."

Forrás: www.medicalnewstoday.com