Mi a bioflavonoidok titka?

A flavonoid vegyületek – vagy ahogy néha nevezik a bioflavonoidok – állnak a zöldségek és a gyümölcsök karakterisztikus íze és illata mögött. Miattuk különbözik a spenót íze és illata a narancsétól, miattuk piros a paprika és kék az áfonya. De a flavonoid sokkal többet is jelent, mint a gyümölcsök színe és zamata…

Az erőteljes gyógyító hatásuk hozzájárul az emberek egészségéhez, amennyiben bőségesen fogyasztunk belőle.

A növényekben fellelhető vegyületek tárházának jelentős része a flavonoidokból áll. Az eddig felfedezett és meghatározott több, mint 4000 fitokémiai anyag (fitokémiai = növény által előállított vegyület) közül mintegy 600-at hívunk flavonoidnak vagy karotinoidnak és közülük mindössze 50 vagy 60 marad aktív azt követően, hogy elfogyasztottuk és járul hozzá az egészségünkhöz. Több közülük aktív és értékes antioxidáns, ami következtében pozitív hatásuk van a szív- és érrendszer állapotára, valamint rákmegelőző tulajdonságuk is számottevő. A flavonoid csoport más tagja képes csökkenteni a duzzanatokat, a fájdalmat vagy az allergiás reakciókat. Megint mások a vírusok ellen képesek védelmet nyújtani.

Szent-Györgyi P-vitaminja

Ma sem tudunk még sokat a bioflavonoidokról. Mint számos más dolog az orvoslásban az egyszerű megfigyelés eredménye volt, amikor Szent-Györgyi Albert felfedezte, hogy a citromlé segít a fogínyvérzés megállításában, míg az ugyanabból a citromból nyert és tisztított aszkorbinsav nem. P-vitaminnak nevezte el azt az anyagot, amit a tisztítás során kinyertek a citromléből. “P” mint permeabilitás – az a fizikai tulajdonság, hogy valami mennyire engedi át magán a folyadékokat vagy a gázokat.

Később aztán tudós elmék összeültek és eldöntötték, hogy a flavonoid nem nevezhető P-vitaminnak, mert nem létfontosságú tápanyag – tehát nem lehet vitamin. Ettől azonban nem lett kevésbé fontos az egészség szempontjából és jó, ha legalább azt tudjuk, hogy sokat kell belőle fogyasztani.

Flavonoid komplexek

Minden zöldség és gyümölcs egyszerre számos különféle flavonoidot tartalmaz. Még azt sem könnyű meghatározni, hogy egy brokkoliban található tucatnyi flavonoidból melyik felelős a rákellenes hatásért. A szulforafán? Vagy a quercetin? Vagy éppenséggel a lutein? Hiszen ezek mellett még tartalmaz c-vitamint, krómot, folsavat, bórt és számos más mikrotápanyagot, amik mindegyike rákellenes hatást mutatott a velük végzett kísérletekben. A narancs például több, mint 40 flavonoid vegyületet tartalmaz. A legjobb ezekből sokat és változatosan fogyasztani.

A későbbiekben igyekszünk egyre több flavonoidokról szóló cikket megjelentetni oldalunkon. Figyeld a hírleveleinket! Amennyiben nem iratkoztál még fel, az oldal alján megteheted!