D-vitamin hiány és az agresszív betegségek közti kapcsolat

Néhány éve jelent meg egy kutatási adat JoEllen Walsh, az Albany Egyetem kutatást vezető orvosának tollából, melyben a D-vitamin hiány és egyes agresszív betegségek közti kapcsolatnak a lehetőségét vizsgálták. A méréseik eredménye megdöbbentő.

A mellrák kockázata 75%-al nő meg elégtelen D-vitamin ellátottság esetén. Annak valószínűsége, hogy a daganat átterjed más testrészekre is 50%-ban a D-vitamin vérben mért szintjétől függött.  Fontossága felbecsülhetetlen.

Hiányában olyan betegségek alakulhatnak ki, mint a:

  • Prosztatarák,
  • Mellrák,
  • Gégerák,
  • Skizofrénia,
  • Depresszió,
  • Csontritkulás,
  • Csontlágyulás,
  • Fogszuvasodás,
  • 2-es típusú Diabétesz, stb…

A D-vitamin a napsütés hatására az emberi bőrben jön létre és némi átalakulás után a májban és a vesénkben, részt vesz szinte minden létfontosságú életfolyamatban.

D-vitamin korlátlan mennyiségben?

Azokban az időkben, amikor a mostani testfelépítésünk kialakult, sokkal több napsütés érte a bőrünket, mint most. Egyrészt az akkori pár ezer főt számláló népesség a Földön az egyenlítőhöz közel élt, és egész nap, fedetlen testtel a szavannákon járt-kelt. Az evolúció során kialakult az akkori napsütés mennyiséghez igazodó optimális folyamat. A folyamat tökéletesre sikerült. Kifejlesztettünk egy olyan rendszert, ami egyrészt tökéletesen képes átalakítani, felhasználhatóvá tenni és nagyon hosszú ideig tárolni a bőrünket ért napfényt. Ezáltal egy olyan éltető elemet hasznosítani, ami korlátlan mennyiségben és teljesen ingyen – akkoriban munka nélkül – áll illetve állt rendelkezésünkre. . Még arra is volt időnk, hogy gondoskodjunk a túladagolás elkerüléséről. Ugyan az az UV-B sugárzás, ami előállítja a bőrben a kolekalciferol nevű molekulát, azonnal le is bontja. Éppen annyi marad, szédületesen tág határok között, amennyire szükségünk van. A d-vitamin hiány akkoriban ismeretlen probléma volt.

A probéma

Nem is volt ezzel semmi problémánk egészen addig, míg fel nem adtuk valami miatt a kedvenc szavannánkat és el nem indultunk benépesíteni a Földet. Ahogy távolodtunk az egyenlítőtől, úgy csökkent a bőrünket érő napsugárzás mértéke. Egyrészt a rövidebb nappalok, másrészt a ferde beesési szög, és nem utolsó sorban a hideghez ruházattal való alkalmazkodásunk miatt. De kitartóak vagyunk, és töretlenül hiszünk az evolúcióban. Nem adtuk fel. Pár tízezer emberöltő alatt megváltoztattuk a bőrünk színét. A korábbi sötét, pigmentekben gazdag bőrünk kifehéredett, és ezáltal kialakult a mai arány, ami szerint egy skandináv fehér bőrű ember éppen tízszer annyi D-vitamint termel, mint egy fekete bőrű afrikai ember ugyanannyi sugárzás hatására.

Ellentmondásos?

Önnek is eszébe jutott az ellentmondásnak tűnő napot sosem látó és sötét bőrű népek sorsa? Például mi van az eszkimókkal? Napsugárhoz ritkábban jutnak, mint Norbi Coca-Colához, és a vérükben a D-vitamin szintje magasabb, mint a legtöbb New-Yorki afro-amerikai taxisnak. A magyarázat kézenfekvő és a módszer azonos az állatvilág szőrös tagjainak D-vitamin beszerzéséhez. Az étrend tartalmazhat jelentős mennyiségű D-vitamint. A halak, a jegesmedve, a fóka és az eszkimók étrendjében napi szinten jelen lévő egyéb állati belsőség igen nagy mennyiségben tartalmaznak D-vitamint. A lazac, a tonhal és a tőkehalmáj remek D-vitamin források. Akik heti 2-3 alkalommal fogyasztanak ezekből bőségesen, azoknak nem lesz várhatóan D-vitamin hiányuk. Akik ezt nem tudják megtenni, azoknak célszerű étrend-kiegészítőkből pótolni.

Dr. John Cannell a nemzetközi D-vitamin Tanács elnöke is felhívja a figyelmet arra, hogy nagyon alul van értékelve a D-vitamin pótlás fontossága és az orvosilag ajánlott mennyisége.

D-vitamin hiány – Hogyan pótoljuk és mennyit?

Egy felnőtt embernek legtöbb esetben 1500-2000NE D3-vitamint szoktak ajánlani. A szakirodalomban 5000-10000NE-ről  is bizonyították, hogy biztonságosan szedhető, és ez véd komolyan a különféle D-vitamin hiány okozta problémák ellen. Tehát ha azt hallja, hatástalan a D-vitamin, mert ez meg az a kutatás hatástalannak találta, akkor nézze meg, hogy abban a kísérletben naponta mekkora mennyiséget használtak. Az ellentmondásos cikkek legtöbb esetben azért születnek meg, mert a kutatók ennek töredékéktől várnak csodát….majd a médiákban szenzációként jelenik meg, hogy nem használ.

forrás: naturhirek.hu, tenyek-tevhitek.hu, ablany.edu, 

Magosi Judit szerzőről

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .