Természetes vagy mesterséges C-vitamin?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy melyik a jobb és egyáltalán mi a különbség a mesterséges és a természetes C-vitamin között.

1. Mit takar a név?

A név eredete:

– Az 1920-as években, mikor felfedezték, néhányan még hexuronsavnak nevezték.

– Aszkorbinsav = A- fosztóképző + scorbuticus (skorbut) mivel a molekula hiánya az emberi szervezetben skorbuthoz vezethet.

– C-vitamin = L-aszkorbinsav , ha gyümölcsből vonják ki akkor is és ha laborban állítják elő akkor is ugyan azt a vegyületet kapjuk.

2. Mit gondolsz, egy kémiai reakcióban két teljesen azonos vegyület hogyan fog viselkedni? Különbözőképpen?

– Ha a C-vitamint nézem az L-aszkorbinsav és a D-aszkorbinsav két változata között az a különbség, hogy molekulájuk meghatározott helyén az atomok más irányban kapcsolódnak. Tehát nem azonosak, nem fognak ugyanúgy működni.

– Mi a helyzet a paprikából kivont L-aszkorbinsavval és a laborban előállított L-aszkorbinsavval? Ezek teljesen ugyanazok a molekulák, ezért teljesen ugyanúgy fognak reagálni egy bio-kémiai folyamatban.

3. Akkor milyen is a mesterséges?

– Mi az L-aszkorbinsav és a mi a D-aszkorbinsav? Itt az L-, és a D- az optikai izomériát jelöli:

– Az optikai izoméria (Optikai izoméria = Azonos kémiai összetételű, de különféle szerkezetű) a térizoméria egy típusa, neve onnan ered, hogy a molekulák, amelyek esetében az izoméria fellép, optikai aktivitást mutatnak

Tehát valójában ezekről beszélünk: Aszkorbinsav (L-aszkorbinsav, E300): Az aszkorbinsav a C-vitamin kémiai elnevezése, amelyet sok gyümölcs és zöldség tartalmaz. Gátolja a levegő oxigénjének hatására létrejövő szabad gyökök képződését, ezért az aszkorbinsav a természetes antioxidánsok közé tartozik. Az emberi szervezetben a C-vitamin részt vesz többek között a sejtek oxigénfelvételében és a kollagén képződésben, ami a csontok és a porcok kötőszövetének felépítéséhez szükséges. Ezen felül erősíti az immunrendszert és javítja a vas felszívódását.

Izo-aszkorbinsav (D-aszkorbinsav, E 315, eritroaszkorbinsav) http://hu.wikipedia.org/wiki/Eritroaszkorbinsav:

Az izo-aszkorbinsav az aszkorbinsav természetben nem létező változata. A két változat között az a különbség, hogy molekulájuk meghatározott helyén az atomok más irányban kapcsolódnak. Ez a kis különbség felel azért, hogy az izo-aszkorbinsav semmiféle vitaminhatással nem rendelkezik. Az aszkorbinsavhoz hasonlóan azonban az izo-aszkorbinsav is rendelkezik az oxigén hatására fellépő szín- és ízromlást gátló hatással. Elősegíti a nitrites pác-só hatását a húskészítmények átpirosításakor, és meggátolja a rákkeltő nitróz-aminok képződését. Keverékekben az izo-aszkorbinsav erősíti az egyéb antioxidánsok hatékonyságát. Sóját is használják: Nátrium-izo-aszkorbát (E 316). Az izo-aszkorbinsav veszélytelennek számít. Az izo-aszkorbinsav konkurál a szervezetben a hatékony C-vitaminnal. Az állatkísérletekben a magas adagolású izo-aszkorbinsav lecsökkentette a szervezetben a rendelkezésre álló aszkorbinsavat.

4. Tehát a mesterséges aszkorbinsavat nem is aszkorbinsavnak hívják és még az e-száma sem ugyanaz? Így van.

– A TERMÉSZETES neve: Aszkorbinsav = E-300 = L-aszkorbinsav.

– A MESTERSÉGES neve: Izo-aszkorbinsav = D-aszkorbinsav = E 315 = eritroaszkorbinsav

5. Mi is az E-szám ?

Az Európai Unióban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok rövid jelölései.

A hatályos szabályozás szerint „adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik”.

Tehát nem biztos, hogy mesterségesen állítják elő, csak nem tud aszkorbinsavat(E-330) vagy bétakarotint (E-160 ii) fáról szüretelni, leszedi a barackot és benne lesz.

6. Összefoglalás.

Ne hagyd magad átverni!

Teljesen természetes módon gyümölcsből juthatunk aszkorbinsavhoz. (Én ezt nevezném természetes aszkorbinsavnak, mert a természetben 99,5%-osan soha nem fordul elő)

Ez azért lesz hatékonyabb, mint a kivonat vagy a laborban előállított, mert nem 99,5% tisztaságú aszkorbinsav, hanem egy több ezer fitovegyülettel (bioflavonoidok, csipkebogyó, rutin, heszperidin) kevert komplex.

Ezért próbálják utánozni a jobb minőségű termékek a növényeket és kombinálják készítéskor bioflavonoidokkal, rutinnal, heszperidinnel, acerolával, és csipkebogyóval.

De mennyi paprikát kell megenni 1000 mg aszkorbinsavhoz? 1-1,5 kg-ot.

Az ősember minimum ennyihez jutott a sok zöld (levelek, hajtások) és bogyók fogyasztásával.

Miért ennék a helyedben többet? Mert már nem tiszta hegyi-patakból isszuk a vizet és nem tiszta levegőt szívunk.

Fogyassz minimum napi 2000 mg aszkorbinsavat=C-vitamint=L-aszkorbinsavat=E-300-at.

NEM RAKNAK TÁPLÁLÉK-KIEGÉSZÍTŐKBE D-ASZKORBINSAVAT SOHA ÉS SEHOL!

Kiegészítés

A vitaminok mindig szervesek.

Ami keveredik az emberekben az a mesterséges-szervetlen  és a szerves-természetes. Ezen szavak közé egyenlőséget tesznek az emberek pedig ma már nem sok közük van egymáshoz. (Természetes: Ami valami dolognak eredeti szerkezetén, mivoltán alapszik, azzal megegyezik. Nem mesterséges, eredeti, át nem alakított, emberi beavatkozástól mentes környezetben előfordul, vagy ilyen alapanyagokból állították elő.)

1, A szervesség, élettel kapcsolatosság fogalma Galénosztól eredeztethető. Orvosként nem hitt abban, hogy az élő szervezet működése magyarázható élettelen atomok közjátékaként. Ez a szemlélet végigkísérte a középkort, nyomot hagyott az alkimisták élettel kapcsolatos kísérletein. Végül Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus osztotta kétfelé a vegyületeket, aszerint, hogy élő vagy élettelen dologból származnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a szerves vegyületek életerőt is tartalmaznak, szervetlen anyagból nem jöhetnek létre. A kiegészítést Friedrich Wöhler cáfolta meg azzal, hogy oxálsavat és karbamidot állított elő szervetlen anyagokból. A szerves-szervetlen felosztás azonban a mai napig fennmaradt, bár a jelentéstartalma módosult lsd 2, meghatározás ami ma használatos. (Ez segíti, hogy páran felhasználhatják mások elbizonytalanítására)

2, Szerves vegyületnek alapvetően a széntartalmú vegyületeket tekintik. Léteznek olyan definíciók, amelyek C-C(SZÉN-SZÉN)kötést tartalmazó, illetve C-H(HIDROGÉN) kötést tartalmazó molekulákat tekintik szervesnek.

Mindkét definíció alól számos kivétel akad, így a szén bizonyos formái pl. gyémánt, grafit szervetlenek, pedig csak C-C kötést tartalmaznak. A hexaklórbenzol, szén-tetraklorid pedig szerves, noha nem tartalmaz C-H kötést.)Az összes vitamin ilyen van bennük szén-szén és vagy szén-hidrogén kötés,azaz szerves, de ettől még nem természetes.

Bármilyen szerves molekulát elő lehet állítani szintézissel (szintetizál görög eredetű szó: Összegez, különféle elemekből egységbe ötvöz. Vegyi úton mesterségesen létrehoz. pl.:”Új, nagy hatású gyógyszer-alapanyagot szintetizáltunk”), mesterségesen.

Pár vitamin:

A szervetlen jelölésnek az ásványi anyagok esetén van jelentősége.

Nagy Zsolt

élelmiszeripari üzemmérnök