Szolárium vagy kapszula?

diabétesz

A d-vitamin optimális alatti szintje a vérben krónikus betegségek kialakulásához vezet, míg a vészes hiány, ami például a gyerekek felét érinti növekedési és hormonzavarokhoz vezet. Gyakran felteszik a kérdést, hogy a d-vitamin pótlására az étrendkiegészítők vagy a szolárium és a napozás a jobb. A válasz indoklásához muszáj pár dolgot megérteni!

A bőrünket ért ultra-viola (UV-B) sugárzás hatására egy bonyolult, több lépésből álló folyamat során főként koleszterinből a testünk képes d-vitamint előállítani. Ezzel kicsit kilógunk az állatvilágból, mivel a szőrös-tollas egyedek látszólag csupán étrendi forrásból képesek d-vitaminhoz jutni, lévén soha nem éri fény a bőrüket. Mostanában kutatók megvizsgálták a szőrös állatok d-vitamin ciklusát és kiderült, hogy az egészséges szőrzetben szintén előáll a d-vitamin egyik formája, ami aztán a szőrzetből a test egészébe eljut.


Az UV fény hullámhossza alapján van kategóriákra osztva. A d-vitamin termelődés szempontjából kizárólag az UV-B fénynek van szerepe. Ez az a fény, amit a kozmetikai ipar és a bőrrák-ipar ellenségnek kiáltott ki és a napi időjárás jelentésekben is helyet kapott. Az UV-A hatására barnul meg a bőr és a mai modern szoláriumok kizárólag ezt a fényspektrumot használják. Sajnos ennek nem sok szerepe van a d-vitamin képződés szempontjából. Mindössze a szoláriumok 5%-a ad teljes fényspektrumot, és vicces, hogy ezek az olcsóbbak.


Kvarclámpa

Az egyetlen olyan eszköz, ami hasonló mértékben ad ki mindhárom (A,B,C) tartományban fényt, a kvarclámpa. Ez a korábban minden háztartásban megtalálható, de mára eléggé elhanyagolt orvostechnikai eszköz képes a bőrünket d-vitamin termelésre bírni akkor is, ha nem mászkálunk a napon. Használata fokozott figyelmet igényel, de ezt az első leégés után mindenki meg fogja tapasztalni. Ahogy Dr. Hajnal György az Országos Hadigondozó Hivatal osztályvezető orvosa írja könyvében:

Tudományos kutatások beigazolták, hogy az emberi test ellenálló képessége a téli hónapok beálltával lényegesen csökken és ennek megfelelően a betegségeknek télen sokkal inkább vagyunk kitéve, mint a nyári évszakban.

És nem a náthát vagy az influenzát említi példaként, hanem a gyomor és bélproblémákat, a vérszegénységet, az érelmeszesedést, a magas-vérnyomást, a hajhullást, a bőrproblémákat és az általa “idegbajokként” említett stresszt.

A doki 1920-ban írta mindezt és mára az emberek d-vitamin szintje mindössze fele annak, mint ami akkor volt.


D-vitamin kapszulák

Napi 50mcg (mikrogramm, azaz a gramm milliomod része) szükséges minimum mindenkinek ebből a fontos vitaminból. Ezt jellemzően úgy tüntetik fel a dobozon, hogy 2000NE, ahol az NE a Nemzetközi Egység rövidítése. Ne kérdezzék meg, miért 40 a váltószám. Nem tudni. (Talán egy hivatalnok valahol ezzel ébredt és ezért ennyi lett)

Semmi értelme számolgatni. Kaphatóak  2000 Ne hatóanyag tartalmú D-vitamin kapszulák. Naponta egy elegendő belőle. Nem szükséges naponta fogyasztani. Minden szombaton 7 kapszula az ebéd mellé éppen úgy megteszi. A lényeg, hogy az étel amivel együtt bevesszük tartalmazzon némi zsiradékot, mert anélkül nem tud hasznosulni.

Forrás: Dr. Hajnal György: A quartzlámpa és a quartzfénykezelés Pápai Ernő Műintézete (1921); naturhirek.hu

Magosi Judit szerzőről

2 thoughts on “Szolárium vagy kapszula?”

  1. Eddig adtam a “vitaminkiraly” szavára.
    Szerintem az, hogy nem vesszük figyelembe a szájon át bevitt D vitamin felszívódásának mértékét, az minden (parasztvakítás, szándékos megtévesztés, csak üzlet ) csak nem hiteles.
    Nem hiába a bőrben keletkezik a D vitamin, és nem pl a gyomorban.
    Ha naponta 2000NE D vitamint eszel, akár a dobozát is megnyalhatnád kétszer. Ugyan annyit érne, csak később fogyna el.
    Szóval kedves “vitaminkiraly”, ha valamit csinálsz akkor azt úgy csináld, mintha magadnak csinálnád.
    Ha pedig Te (Ti) is szájon át szeded, akkor csak sajnálni tudlak. (bár az mit sem ér)

    1. Helló Ati!
      Kösz az értékes felvetést.
      A helyzet az, hogy a bolygó élőlényeinek 99,99%-a (lévén szőr vagy toll borítja a testüket vagy a víz alatt élnek) főként étrendi úton bevitt d-vitaminnal képesek biztosítani a napi igényüket ebből a mikrotápanyagból. Ez a helyzet azokkal a humanoidokkal is, akik (lévén rohadt hideg van) sosem veszik le a ruhájukat és gyakran az egész életüket úgy élik le, hogy egy percig sem sütött rájuk a nap.
      A helyzet az, hogy az általad írttal éppen ellentétesen a bőrt érő UV-B sugárzás hatására szintetizálódott kolekalciferol kisebb arányban jut be a májba mint az étellel elfogyasztott. De mielőtt bármelyiknek bármilyen élettani hatása lenne, a májban 25-hidroxi-kolekalciferollá, végül a vesében 1,25-dihidroxi-kolekalciferollá kell átalakuljon egy elég ismert és jól dokumentált folyamat végén.
      Olvass el erről egy könyvet vagy akár az interneten egy tanulmányt és rajzold le magadnak egy papírra, hogy jobban érthető legyen.
      És süssön rád a nap! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .