Miért télen van influenza?

“Az influenzáról még mindig téves elképzelések élnek az emberekben, pedig tudjuk, hogy az influenzajárványokat védőoltással nem lehet hatékonyan megelőzni, viszont a D-vitamin hatásos védekezést jelenthet.” Szendi Gábor egy igen hasznos cikket írt néhány éve Természetgyógyász Magazin számára. A benne megfogalmazottak máig aktuálisak. Miért télen van influenza?

Hope-Simpson szerint az influenza kitörése szoros kapcsolatban van az UV sugárzás lecsökkenésével. Ugyanis a 30. szélességi fok fölött mindig télen tör ki, amikor a legrövidebbek a nappalok, ill. a trópusokon mindig esős évszakban. Hope-Simpson elmélete nem volt népszerű, mert a virológusok (virológia: vírustan)  és epidemiológusok (epidemiológia. járványtan) ragaszkodnak a személyről személyre terjedés elméletéhez, ill. a madarak és sertések szerepéhez a vírustípusok “kitenyésztésében”. A két teória azonban nem mond feltételen egymásnak ellent, hiszen az influenza származhat sertésközvetítéssel a madaraktól. Azonban a lappangó vírus elmélet jobban magyarázza a járványok visszatérő jellegét.

Az influenza D-vitamin elmélete

Az elmélet egészen napjainkig halott teória volt. Egészen addig, míg John Cannell, a D-vitamin tanács elnöke 2005-ben meg nem tapasztalta a kórházban, ahol dolgozott, hogy a járvány csak az ő pácienseit kerülte el, akik folyamatosan nagy adag D-vitaminpótlásban részesültek. E megfigyelésből született meg az influenza D-vitamin elmélete. Ez teljes mértékben összhangban van Hope-Simpson elméletével. Eszerint a szezonális UV sugárzás erejének lecsökkenése ősszel véget vet a népességben a D-vitamin szintézisnek. Ettől kezdve a népességben folyamatosan csökken a D-vitaminszint. Amikor a tél folyamán ez egy kritikus szint alá csökken, akkor tör ki az influenzajárvány . A trópusokon az esős évszak alatt az itt élőkben ugyancsak lecsökken a D-vitaminszint.

Mi a D-vitamin?

A D-vitamin valójában egy hormon, amely fontos szerepet játszik az immun-folyamatokban is. Alacsony szintje csökkenti a veleszületett immunitás részeként működő mikrobaellenes fehérjerendszer működését. (többek közt ezért télen van influenza)

A szezonalitás ellen szól az, hogy az 1918-as spanyol influenza “nem tartotta be a szabályokat” (nem télen vagy ősszel tört ki). Ennek két magyarázata lehetséges. Az egyik, hogy az olyan új vírusvariások, melyekkel szemben nincs a népességben kialakult védelem, sokkal hamarabb áttörik a veleszületett védelmi vonalakat. A másik -kiegészítő- magyarázat az influenza világjárványok időzítésével kapcsolatos.

Több szerző felvetette, hogy a világjárványok 85%-ban egybeesnek a 11 éves ciklust mutató napfolttevékenység fokozódásával. Ilyen időszak volt a 20. században 1918-20, 1946-48, 1957-58, 1968-1969 és 1977-78 . És valójában a fokozott napfolttevékenység időszakában vagyunk jelenleg is. A napfolttevékenység és a pandémiák (járványok) közti kapcsolatot sokféleképpen magyarázzák. Azonban az egyik valószínű magyarázat az, hogy ilyenkor csökken a Földet ért UV sugárzás intenzitása.

Kik fertőződnek meg először?

Az influenza a teória szerint a D-vitamin bizonyos hiányában jelenik meg, ill. azok a személyek fognak elsősorban megfertőződni, akikben alacsony a járvány idején a D-vitamin szint. Mivel a hivatalos napi ajánlott adag arra is kevés, hogy télen szinten tartsa a nyáron megszerzett D-vitaminszintet, a lakosság gyakorlatilag a nyáron napozással megszerzett D-vitaminját éli fel az őszi téli hónapokban. (télre ez elfogy, így télen van influenza)

Egy 2009-es vizsgálatban 18 883 személy vérben mért 25(OH)D, azaz a D-vitamin aktív formájának szintjét vetették össze a felső légúti megbetegedések előfordulásával. Eredményeik szerint egyértelműen fordított kapcsolat állt fenn a D-vitamin szint és a felső légúti megbetegedések közt. Minél alacsonyabb volt a D-vitamin szintje, annál gyakoribb volt a légúti megbetegedés. Az összefüggés asztmás egyéneknél még erősebb volt. A legalacsonyabb vérszintűeknek 55%-al gyakrabban volt légúti betegségük, mint a magas D-vitaminszintűeknek. Megjegyzendő, hogy a vizsgálatban az egészséges mértéknek a 30 ng/ml 25(OH)D szintet tekintették. Ám valójában az optimális szintet más kutatók a 70 ng/ml-ben határozzák meg. Egy másik vizsgálatban ugyancsak fordított összefüggést találtak indián gyerekek D-vitaminszintje és az alsó légúti megbetegedések előfordulása között.

Egy másik vizsgálatban figyeltek fel arra, hogy a csontritkulásra napi 800 NE D-vitamint szedő nők körében jelentősen lecsökkentek a felső légúti így az influenzás megbetegedések. A 2000 NE-t szedő nők körében pedig gyakorlatilag meg is szűntek.

tenyek-tevhitek.hu

Cannell a szakirodalmi és személyes tapasztalatai alapján influenza járványban felnőtteknek napi 5000 NE-t, gyerekeknek 13 testsúly kilogrammonként 1000 NE D-vitamint pótlást javasol. A D-vitamin általános védelmet jelenthet az influenza és influenzaszerű megbetegedésekkel szemben.

forrás: Szendi Gábor: Teóriák és gondolatok az influenzáról – Miért télen van influenza? – 2010-ben a Természetgyógyász magazinnak írt cikkéből -részlet

 

Magosi Judit szerzőről

3 thoughts on “Miért télen van influenza?”

  1. Szendi Gábor 2017. január 1.-i hírlevelében ismét közölt a D3-vitamin valamint a megfázás, és influenza kapcsolatáról.
    Nálam hat éve működik. Érdemes ezt is közzétenni.

    Bill Gottlieb:
    A megfázás és az influenza megelőzésének legegyszerűbb módja
    Fordította: Mezei Elmira
    Forrás: Bill Gottlieb: The Easiest Way to Prevent Colds and Flu. The Huffington Post
    Évek óta tudott, hogy az influenza és a felsőlégúti megbetegedések oka elsősorban az emberek D-vitaminhiánya. Nem veszélyes és hatástalan védőoltásokkal kell ezeket megelőzni, betegség esetén pedig antibiotikumokkal gyógyítani, hanem egyszerűen megfelelő mennyiségű, a hivatalosan ajánlottan jóval több D-vitamint kéne fogyasztani.
    Amerika csúnyán meg van fázva.
    Évente együttesen egymilliárd megfázáson köhögjük, szipogjuk, és tüsszögjük keresztül magunkat, miközben 1,5 milliárd dollárt költünk orvosokra, és 2 milliárd dollárt recept nélkül kapható köhögés és megfázás elleni gyógyszerekre. A megfázásba szerencsére csak kevesen halnak bele. De az influenzáról már nem mondható el ugyanez.
    Az influenza vírus évente több mint 200.000 amerikait juttat kórházba, és 36.000-et öl meg, akiknek a jó része 65 év feletti. (És az influenza elleni oltás sem garancia.)
    Vajon van-e arra mód, hogy ellenállóbbá váljunk e két fertőzés ellen?
    Igen, van – állítja egy júniusban közzétett vizsgálat eredménye a Plos One nevű szabadon hozzáférhető online orvosi szaklapban. A kulcs, hogy biztosítani kell a D-vitamin átlagosnál magasabb vérszintjét.
    Álljon itt, hogy mit kell tudni erről a vizsgálatról és az alkalmazásáról.
    A vizsgálatot Dr. James R. Sabetta vezette, a Yale Egyetem School of Medicine karán. Kollégáival megfigyelték a nyilvánvalót: az “akut légzőszervi fertőzések” (megfázások és influenza) száma megnövekszik ősszel és télen. De miért? Lehetséges, hogy az az oka, hogy a vér D-vitamin szintje drámaian lecsökken azokban a hónapokban, amikor a bőrünket kevés napsütés éri?
    Hogy a végére járjanak, a kutatók havonta mérték a 195 egészséges felnőtt résztvevő D-vitamin vérszintjét. A mérések szeptember harmadik hetében kezdődtek, és 4-5 hónapon át folytatódtak. Ezzel párhuzamosan a résztvevőknek be kellett számolniuk az esetleges akut légúti megbetegedéseikről. Az eredmények bizonyító erejűek voltak.
    Azok, akiknek a vérszintje 38 ng/ml alatt volt, kétszer annyi megbetegedést tapasztaltak, mint akiké magasabb volt. (A magyar laborokban egy másik mértékegységben, nmol/L-ben adják meg az értéket, amit 2,5-el elosztva kapjuk meg a ng/ml értéket.)
    Abból a 18 emberből, akik következetesen megtartották a 38 ng/ml vérszintet, 15-nek egyáltalán nem volt semmiféle felsőlégúti problémája (megfázás vagy influenza!) (Ebből a 18-ból 13 szedett D-vitamint. Erről mindjárt többet.)
    És amikor a 38 ng/ml csoport mégis elkapott valamit, akkor a betegség rövidebb ideig tartott. Az akut felső légúti betegséggel töltött napok száma a 38 fölötti csoportban 4,9-szer kevesebb volt, mint a 38 alattiban.
    A többi 180 résztvevő közül – akiknek folyamatosan 38 ng/ml alatt volt a D-vitamin vérszintje – 81-nél alakult ki megfázás vagy influenza.
    A vizsgálat statisztikai összefoglalója: a 38 ng/ml szint fölötti csoportnak kétszer alacsonyabb volt a rizikója a megfázásra és az influenzára.
    A Yale kutatói nem az elsők, akik összefüggésbe hozzák a D-vitamin szintet az influenzával. Az American Journal of Clinical Nutrition 2010 márciusi számában megjelent egy beszámoló egy vizsgálatról, amelyben japán orvosok 334 gyereket vizsgáltak, akiknek a fele naponta 1200 NE D-vitamin szedett. A D-vitamint szedő gyerekek közül 18 lett influenzás, míg a vitamint nem szedők közül 31, ami 58% rizikócsökkenést jelentett. Egy korábbi vizsgálatban 19.000 felnőttet és fiatalt vizsgáltak, és azt találták, hogy azok, akiknek a legalacsonyabb volt a D-vitamin szintje, 40 százalékkal valószínűbben számoltak be egy, a közelmúltban lezajlott megfázásról vagy influenzáról, mint azok, akiknek a legmagasabb. Egy másik vizsgálatban azoknál a nőknél, akik a csontjaik védelmében napi 2000 NE D-vitamin szedtek, átlagban kilencszer fordult elő megfázás vagy influenza a D-vitamin szedés három éve alatt, míg a napi 200 NE-t szedőknél átlagosan harmincszor.
    De a Yale vizsgálat volt az első, amely módszeresen nyomon követte a D-vitamin szinteket és a megfázások/influenza előfordulását az őszi-téli szezonban. Mit mondanak a Yale kutatói a saját meglepő eredményeikről?
    “A 38 ng/ml vagy ennél magasabb vérszint megtartása szignifikáns mértékben csökkentheti az akkut vírusos légúti fertőzések előfordulási gyakoriságát és a belőlük kialakuló betegségeket, legalábbis az őszi-téli időszakban.” Könnyű ezt mondani.
    A D-vitamin hiány hihetetlenül gyakori – mondja Dr. John Cannell, a D-vitamin Tanács (www.vitaminDcouncil.com) elnöke és az “Epidemic Influenza and vitamin D (A D-vitamin és az influenza járvány) című tanulmány társszerzője, amely a Journal of Epidemiology and Health című szaklapban jelent meg. Az az igazság, hogy a D-vitamin hiány kockázata 50% – minden két amerikaiból egynek valószínűleg 20 ng/ml alatt van a vérszintje.
    Dr. Cannell valójában meg van róla győződve, hogy az alacsony D-vitamin szint az oka, hogy az emberek ennyire ki vannak szolgáltatva az influenzának és a megfázásos vírusfertőzéseknek. “A D-vitamin drámai mértékben növeli a szervezet saját antimikrobiális fehérjéinek a termelődését,” – mondta nekem Dr. Cannell. “Ha eléggé magas a D-vitamin szintje a vérünkben, akkor elég ilyen fehérjéjük van ahhoz, hogy megöljék a vírusokat, mielőtt áthatolhatnának a nyálkahártya védőrétegen.”
    Dr. Cannell azt ajánlja, hogy félévente ellenőriztessük a D-vitamin szintünket. Beutaló sem kell hozzá, több laborban is meg lehet csináltatni a tesztet.
    Továbbá ajánlja, hogy tartsuk a vérszintünket 50 és 80 ng/ml között. Míg a 38 ng/ml általában védőhatásúnak bizonyult a Yale vizsgálatban, Dr. Cannell azt mondja, hogy a kutatások szerint ez a magasabb szint szükséges ahhoz, hogy a D-vitamin tárolódjon az izmokban és a zsírszövetben, és a leghatékonyabban el tudja látni a megelőzés feladatát. Ez pedig komoly munkát jelent. Az elmúlt évek vizsgálatai kimutatták, hogy a D-vitamin segíthet megelőzni (és gyakran kezelni) a rákot, a szívbetegséget, a 2-es típusú cukorbetegséget, az oszteoporózist, az elhízottságot, a depressziót, az asztmát, a szklerózis multiplexet, a fekélyes colitist, és sok egyéb betegséget. Valójában a magas D-vitamin szintet mindenféle halálozási ok csökkenésével összefüggésbe hozták. (Ennek a tápanyagnak azért van ennyire szerteágazó hatása – mondja Dr. Cannell – mert több mint 2000 gént céloz meg, a humán genom 10 százalékát.)
    Szedjenek D-vitamint! Dr. Cannell napi legalább 5000 NE-t ajánl. (Ha D-vitaminnal dúsított tejből akarnánk ugyanezt a mennyiséget bevinni, akkor ehhez naponta 50 pohárnyit kellene meginni.) “Bárki, aki rendszeresen szedi ezt a mennyiséget, nem kéne, hogy megfázzon vagy influenzát kapjon” – mondta nekem. “Ha mégis elkapja, akkor enyhe lefolyásúnak kell lennie.” A D3 vitamint (cholecalciferol) ajánlja, és nem a D2 vitamint (ergocalciferol), ami a szintetikus megfelelője. “A D3 vitamin az az anyag, amit a bőr természetes körülmények között napfény hatására szintetizál, és ez erőteljesebb és biztonságosabb, mint a D2 vitamin.” És ne aggódjunk a túladagolás miatt – mondja Dr. Cannell. “Az orvostudomány történetében egyetlen egy ismert D-vitamin toxicitás eset sincs napi 25 000 NE alatt. (Az ideális D-vitamin táplálék kiegészítő co-faktorokat is tartalmaz, pl. magnéziumot és cinket – mondja Dr. Cannell, és ő megalkotta a saját márkáját a Purity Productsban (www.purity.com), a neve Dr. Cannell’s Vitamin D.)
    A nyári hónapokban töltsenek időt napvédő krém nélkül a napon. Dr. Cannell ajánlása szerint közel naponta kéne teljes testfelületen napozni 5-10 percet, amikor a nap a legmagasabban jár az égen.
    A D-vitaminról további cikkeket itt olvashat

  2. D vitamin szedés mellett a K2 és a magnézium is fontos! (De ne magnézium-oxid legyen! Mert nagyon rossz a felszívódása, hanem magnézium-citrát például, és egyéb jól felszívódó formák, lehet cikkeket keresgélni, szintén Szendi Gábor! 🙂 http://www.tenyek-tevhitek.hu )

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .