Első randevún teázást ajánlani biztos siker

Nincs is annál meghittebb, mint egy csésze tea mellett ismerkedni. A kezdeti szótlanságot pedig hamar megtörheti egy kis beszélgetés magáról a teáról! Hisz a tea története roppant izgalmas téma…

A tea uralkodókat hódított meg, legendák ködébe burkolta magát, költőket ihletett, sőt még háborút is kirobbantott. Kortyolták már zen-buddhista kolostorokban, elegáns polgári szalonokban, vidéki kúriák fogadótermeiben és zajos házakban. Sejtelmes vonzerejével évezredek óta sikeresen bűvöli az emberiséget.

A mesés kínai eredet

A mitikus aranykorban élt kínai császár, Sen Nung épp óriási birodalmában utazgatott, amikor a fárasztó úttól elcsigázva megpihent egy bokor tövében. Mivel a víz nem volt mindenhol iható, ezért felforralták azt számára. A cserjéről levelek pottyantak a csészéjébe, mire fenséges, ismeretlen illat áradt szét. A császár elámult, mikor kíváncsian megízlelte az italt. Frissebbnek, erősebbnek érezte magát tőle. Nyomban el is határozta, termeszteni fogja a növényt. A bokrot később „te”-nek nevezték el, majd „chia”-nak – úgy tartják, innen ered a tea mindenhol a világon egybecsengő neve.

Szüret, de nem csak egyszer

A „thea chinensis” a teacserjefélék közé tartozik, melyek másik ismert tagja a kamélia. A kínai botanika és orvostudomány már évezredek óta tud róla, Európában csak az 1700-as évektől szerepel a növénytani összefoglalókban. Felső-Asszámban, Burma északi részén és a Hajnan szigetek erdőségeiben ma is vadon él. Örökzöld, levelei sötétzöldek, bőrszerűen kemények és fényesek, frissen nincsen illatuk. Az ültetvényeken hasonlóan nevelik, mint a szőlőt, sorokba ültetik, metszik, szüretelik. A gondozása rendkívül kényes feladat, nem is beszélve a szárításról, sodrásról. Bár eredete Kínába vezet, ma a világ egyik legnagyobb teatermelője India, egyharmados részesedésével. Az indiai tea a 19. században jelent meg a piacon, a kínai és japán tea versenytársaként. Az indiai változat levelei nagyobbak és több koffeint tartalmaznak, ráadásul a kínaival ellentétben állandóan szüretelhető.

Kenyérrel nem az igazi…

Zöld teaHihetnénk, a tea európai pályafutása bizonyára Angliában kezdődött. De nem így esett: a hollandok ismerkedtek meg vele először távoli gyarmataikon, onnan került a szigetországba. (Az első híradás egyébiránt Marco Polo-tól származik, aki feljegyezte, hogy egy kínai miniszternek azért kellett távoznia, mert felemelte a teára kirótt vámokat.) Az angliai események részletei több változatban is élnek. I. Erzsébet uralkodása idején az Egyesült Kelet-Indiai Társaság holland tengerészei ajándékként tealeveleket vittek magukkal Angliába. A teát először egzotikus főzelékfélének tartották és megfőzték, vagy hordókba töltötték és úgy kínálták, mint a bort, de volt, aki kenyeret falatozott a levelek mellé.

Mikor megtanulták, hogyan kell készíteni, ízesítették is: cukorral, rummal, vajjal, borssal és tejjel – ez utóbbi szokás vitathatatlanul angol találmány. A teának nem csak az íze, az ára is borsos volt sok esetben: a hajók ugyanis hosszú hónapok alatt tették meg az utat a rakománnyal, melyre körültekintően kellett vigyázniuk, nehogy valami baja essék a kényes báláknak.

Zöld, oolong, vörös és fekete

Mi van a teában, ami ennyire vonzóvá és ellenállhatatlanná teszi? Az közismert, hogy élénkít, mivel koffeint tartalmaz, egy csészében akár 40 mg-ot is. Ez kevesebb, mint az azonos mennyiségű kávéban, ráadásul a teában lévő koffein (melyet régebben teinnek is neveztek) lassabban, fokozatosan fejti ki hatását. A tea ásványi anyagokban is gazdag (bór, cink, fluor, kalcium, kálium, magnézium). A nyomelemek közül nikkelből, krómból és vasból található benne számottevő mennyiség.

Egyes változatainak, keverékeinek száma a végtelent közelíti. Mindezekhez a fő fajták szolgálnak alapul: a zöldteák, melyek nem fermentáltak, (termőhelyük Kína, Japán és Tajvan), aztán az oolong teák, melyek 30-50%-ban fermentáltak és ízük malátára emlékeztet, végül a fekete vagy vörösteák, melyek a legnépszerűbbek Európában. A Darjeeling és Assam Indiából származik, de ceyloni, kínai vagy indiai fekete tea is igen közismert. Amióta a keverékeket a főként gyümölcsök levéből, héjából, húsából készült aromákkal is dúsítják, teret hódítottak az ízesített teafajták is.

Jeges tea

A jeges tea, (csakúgy, mint a filteres tea!) ötlete Amerikából származik, habár egy angol úriember volt az ötletgazda. Richard Belchyden kereskedő azért utazott Amerikába, hogy az indiai teát adjon el. A St. Louis-i világkiállításon árusította éppen portékáját egy meleg nyári napon, amikor eszébe jutott, ha néhány jégkockát is pottyant a poharakba, hamarabb túlad áruján.

Forrás: single-x; naturhirek.hu

Névjegy Vitaminkirály (MJ)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.