Csökken az emberek intelligenciája

Rosszabb eredmények születnek az intelligencia teszteken az 1970-es évek óta, írja az MTI. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott eredményeik szerint nemzedékenként átlag hét ponttal rosszabbak az eredmények, ami nyilvánvaló irányváltást jelent az 1930-as évektől tapasztalt tendenciától.

Korábbi kutatások szerint az emberek a múlt század 30-as éveitől egyre intelligensebbek, James R. Flynn új-zélandi kutató amerikaiak, majd európaiak körében végzett kutatások nyomán mutatta ki, hogy az átlagos intelligencia tízévente három ponttal növekszik. A tendenciát Flynn-hatásnak nevezték el, ami az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedést mutatja. A folyamatot számos elmélettel magyarázták, köztük az emberek jobb táplálkozásával, az egészségügyi ellátás javulásával, az oktatás színvonalának növekedésével.

Egyre alacsonyabb az emberek IQ szintje! 😱

Bernt Bratsberg és Ole Rogeberg, a Ragnar Frisch Gazdaságkutató Központ szakembere most azonban 730 ezer teszteredmény alapján kimutatta, hogy ez a tendencia megszakadt, sőt az emberek ahelyett, hogy okosabbak lennének, butulnak. A kutatók az 1970 és 2009 között a norvég sorkatonai szolgálatba lépő férfiak IQ-teszjeit tanulmányozva kimutatták, hogy nemzedékenként hét ponttal romlott a tesztet kitöltők teljesítménye.

Az IQ-csökkenés lehetséges okai között környezeti tényezőket találtak, és úgy vélik, hogy bizonyos életmódbeli változások is hozzájárultak a csökkenéshez. Emellett szerepet játszottak a csökkenésben az oktatási rendszerben bekövetkezett változások, továbbá az, hogy a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak, és egyre többet játszanak számítógépes játékokat, olvasható a medicalxpress.com tudományos hírportálon.

Más kutatócsoportok is hasonló eredményekre jutottak. Egy brit csoport a közelmúltban azt találta, hogy az IQ-tesztek eredményei 2,5-4,3 ponttal csökkennek minden évtizedben nagyjából a második világháború befejezése óta.

Mit lehet tenni ellene?

Múlt év decemberében amerikai kutatók mutatták ki, hogy azok a gyermekek, akiknek étrendjében sok hal van, magasabb pontszámokat értek el az IQ-teszteken, és jobban is aludtak, ami szintén fontos tényező a felnőttek intelligenciaszintjében. Korunkban azonban számos országban a gyermekek nagyon kevés halat fogyasztanak.

forrás: index.hu

Korábban volt már szó róla , hogy néhány éve az Egyesült Királyságban (Oxfordi Egyetem) pár tudós az alacsony omega 3 szint és a tanulási nehézségek között fedezett fel kapcsolatot.

A mintegy 500 diák vizsgálatából azt találtuk, hogy az Omega-3 zsírsavak szintje a vérben megmutatja” a gyermek viselkedését és tanulási képességét. A magasabb Omega-3 szint, különösen a DHA esetében, jobb olvasási képességgel és jobb memóriával párosult. Ráadásul kevesebb viselkedési problémáról számoltak be a szülők és a tanárok”– mondta Montgomery.

Az agy egyik legfontosabb tápláléka

Az agy rengeteg tápanyagot igényel. Miközben mérete csupán a testtömegünk kettő százalékát teszi ki, elhasználja a test energiájának és a vérnek 20%-át. Tízszer annyi tápanyagot igényel, mint a test többi szövete.

Az Omega-3 zsírsavak egyik legfontosabb hatása, hogy javítják a gondolkodásért és az értelmi képességekért felelős agyterületek működését. Az omega-3 zsírsavaknak több fajtájuk van, az egyik legfontosabb a DHA, mivel ez teszi ki az emberi agy kb. 30%-át. Ez a zsírsav alapvető szerepet játszik az agyban levő idegsejtek közti kommunikációs folyamatokban. Az intelligencia és az értelmi képességek pedig ezen a kommunikáción alapulnak.

A zsíros halak húsa kiváló Omega-3 forrás. Nem csak az agy, hanem az érrendszer támogatásában is vesz részt. A busa, a szardínia, a ponty, angolna, harcsa, makréla, mind jó választás. Sajnos a sütéskor tápértékének így Omega 3 tartalmának nagy része veszendőbe megy, de párolásnál és főzésnél megmarad. Tehát, vagy párolva fogyassza, hogy a tápértéke megmaradjon, vagy pótolja étrend-kiegészítőként.

Az omega-3 zsírsavak nem csodaszerek. Rendkívüli hatásuk egyszerűen abból fakad, hogy az emberi evolúcióban kitüntetett szerepet játszottak, ma meg gyakorlatilag hiányzik az étrendünkből. Ha nem kapnánk levegőt, a levegő is csodaszernek tűnne.” Szendi Gábor

 

 

Névjegy Vitaminkirály (MJ)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.